SZMSZ

Mártélyi Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

2013. 

I. Bevezetés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Mártélyi Általános Iskola

6630 Mártély, Fő utca 47. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés]

1. A SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 

2. Jogszabályi háttér

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 

  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
  • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)
  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.)
  • a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)
  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.)
  • a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet
  • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet
  • a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

 

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:

 

  • Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények
  • az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
  • a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
  • ·         a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
  • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
  • a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
  • az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
  • a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 
  • a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
  • az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény
  • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
  • az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
  • az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
  • a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
  • a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
  • a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet
  • a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet
  • a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet
  • az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet
  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
  • a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)
  • az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet
  • az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet
  • az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
  • a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet
  • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
  • a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet
  • a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet
  • a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet
  • a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
  • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet
  • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet
  • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
  • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet
  • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet
  • a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet
  • a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet
  • a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
  • az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet
  • az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
  • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
  • az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

3. A SZMSZ hatálya

A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

II. Intézményi alapadatok

 Hivatalos neve: Mártélyi Általános Iskola

  1. Feladatellátási helye:

2.1 .Székhelye:6630 Mártély, Fő utca 47.

2.1.1. telephelye(i): nincsenek

2.2. tagintézménnyel nem rendelkezik

  1. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay u. 10 – 14.
  1. Típusa: nyolc évfolyammal rendelkező általános iskola
  2. OM azonosító: OM 201742
  3. Köznevelési és egyéb alapfeladata

6.1. 6630 Mártély, Fő utca 47.

6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás

6.1.1.1. nappali rendszerű oktatás

6.1.1.1.1.alsó tagozat

6.1.1.1.2. felső tagozat

6.1.2. többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral  - súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral- küzd, amennyiben integráltan oktatható)

6.1.3. iskola maximális létszáma: 150 fő

6.1.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel

6.1.5. integrációs felkészítés és képesség-kibontakoztató felkészítés 

6.2.  Átvállalt alapfeladat(ok): nincsenek

6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok száma: 1-8 évfolyam

6.4. Speciális jellemzők:

tanulószoba

tanulók tankönyvellátása, annak támogatása

bejáró tanulók ellátása

szabadidős programok szervezése, kulturális nevelés

gyógytestnevelés

logopédiai ellátás koordinálása és biztosítása

diáksport, iskolai sportlétesítmények működtetése

szakmai és informatikai fejlesztési feladatok

gyermek és ifjúságvédelem

minőségbiztosítási, minőségfejlesztési, mérési értékelési ellenőrzési feladatok ellátása

6.5. Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel: nincs

  1. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga:

feladatellátási hely szerint

Mártély, Fő utca 47.

helyrajzi szám: 313/1

hasznos alapterület: 1606 nm

jogkör: vagyonkezelői jog KLIK

  1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Az intézmény adatkezelési szabályzata 

Intézményünkben folyó adatkezelés 

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011.. évi XCX. törvény előírásainak. 

a.)         Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 

b.)         Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:

  • papír alapú nyilvántartás,
  • számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

Adatfelvétel, nyilvántartás

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:

  • az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

-           igazgatóhelyettes

-           iskolatitkár

  • a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

-            igazgatóhelyettes

-            osztályfőnökök,

-            napközis nevelők,

-            gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 

Az adatok továbbítása 

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény
2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: 

  • Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri kötelezettségükben szereplő feladatokkal kapcsolatosan:

- igazgatóhelyettes,

- iskolatitkár. 

  • A tanulók adatait továbbíthatja:

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;

- a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

- a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök;

- a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: igazgatóhelyettes

- a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök,

- az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgatóhelyettes

- a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az adatok nyilvántartása

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:

  • összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes
  • törzslap (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes osztályfőnökök),
  • bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes osztályfőnökök),
  • beírási napló (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes)
  • osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
  • napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért igazgatóhelyettes napközis nevelők, tanulószoba vezető),
  • diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért igazgatóhelyettes)
  • A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény élelmezésvezetője a felelős. 

Az intézmény dokumentumai, szabályzata: 

Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő intézményi dokumentumok alapján folyik

  • Az iskola működésének alapdokumentumai
  • Az intézmény szakmai dokumentumai
  • Az aktuális tanév dokumentumai
  • Intézményi ügyintézés dokumentumai
  • Munkaügyi dokumentumok
  • Az intézmény védelmi jellegű dokumentumai
  • Gazdasági munkához kapcsolódó dokumentumok

Az iskola dokumentumainak egy-egy példánya a dokumentum jellegének függően megtalálható:

  • igazgatói iroda
  • iskolatitkári iroda
  • tanári szoba

Az iskola alapdokumentumairól a szülők az igazgatótól kérhetnek tájékoztatást.

A házirendet az osztályt tanító, ill. az osztályfőnök tanévkezdéskor ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel.

A szülők az iskola dokumentumairól a szülői szervezeten keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. Ettől eltérő időpont az aktualitásnak megfelelően alakul.

A tanulók az iskolai dokumentumokról a diák önkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást.

Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki.

Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis.

Az intézmény jogosultságai 

Alapfokú oktatásban szerzett általános iskolai tanév végi és másodlati bizonyítványok kiállítása.

8. osztályos általános iskolai végzettség tanúsítása.

Középfokú felvételi eljárás új eleme

A nyolcadik évfolyamra járó tanulók szóbeli, a hetedik évfolyamos tanulók szüleinek írásbeli tájékoztatása kötelező a középfokú iskola felvételi eljárás rendjéről október 31-ig. 

Az intézmény politikamentessége 

Párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet a nevelési-oktatási intézményben.

A gyermek, tanuló felügyeleti idejében párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

III. Szervezeti felépítés

  1. 1.      Az intézmény vezetési szerkezete

1.1.       Felelős vezetők

A közoktatási intézményvezető a felelős – [R. 4. § (1) bekezdés t) pont] – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolják a munkáltatói jogokat, és döntenek az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörüket jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolják.

Jogkörüket esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében a helyettesre, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatják. Az intézményvezető helyettes minden esetben tájékoztatási kötelezettséggel helyettesítheti az intézményvezetőt.

1.1.1. Feladatköre

- különösen a nevelőtestület vezetés

- a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,

- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése

- a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltétételek biztosítása,

- az igazgatótanáccsal, főigazgatóval, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal, illetve a szülői közösséggel való együttműködés,

- a nemzeti és az iskolai ünnepélyek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

- a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,

- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,

- minden szükséges intézkedést meg kell, hogy tegyen annak érdekében, hogy biztosítsa az irányítása alatt lévő intézmény szakszerű, törvényes és gazdaságos működését.

1.1.2. Általános irányító munka

A vezető személyes felelősség megosztása nélkül felelős az intézmény irányításáért.

Az igazgató rendszeresen tájékozatja az illetékes fenntartót az intézmény munkájáról, problémáiról, és kérheti a feladatok megoldásához szükséges segítséget, támogatást.

A vezető az intézményen kívüli társadalmi szervekkel való kapcsolat kiépítése érdekében a nevelőtestület tagjaiból összekötőket, megbízott felelősöket jelöl ki. Gondoskodik a jogszabályok, felsőbb szervek határozatainak intézményre vonatkozó végrehajtásáról.

Kapcsolatot tart az intézmény szellemi, anyagi patronálása érdekében különböző szervezetekkel.

Irányítja a nevelők továbbképzését, szükséghez mérten különféle szakmai konferenciákon való részvételt biztosítja. 

Pedagógiai irányító munka

A vezető tervezi, szervezi, ellenőrzi az intézményben oktató-nevelő munkát. Gondoskodik a nevelő-oktató munka állandó fejlesztéséről. Biztosítja a nevelők állandó szakmai továbbfejlődését, önképzésükhöz megfelelő szakirodalmat biztosít.

A vezető elkészíti az intézmény munkatervét, az igazgatóhelyettes bevonásával kialakítja a nevelési programot.

Az igazgató jóváhagyja a tanmenetet, nevelési, fejlesztési terveket, éves szakterületi munkaterveket.

Ellenőrzi az igazgatóhelyettessel a tanítási órákat, az órán kívüli foglalkozásokat, a nevelőtestület oktató-nevelő munkáját. Vezeti a nevelési értekezleteket és az összevont szülői értekezleteket.

1.1.3. A vezető hatásköre

Elkészíti a tanuló- és gyermekcsoportok kialakítását, beosztását. A vezető gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, beiskolázásáról. A vezető megszervezi az elsősök összeírását, ha szükséges, előkészítő tanfolyamokat szervez. Engedélyezi a bizonyítványok másolatának és az iskolalátogatási bizonyítványok kiadását.

 

1.1.4. A vezető munkáltatói jogköre

Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a KJT, a Munka Törvénykönyve, azok végrehajtási rendeletei és más egyéb munkaügyi szabályok a hatáskörbe utalnak.

A vezető az érdekképviseleti szerveinek előzetes véleményének figyelembevételével dicsér, jutalmaz, soron kívül előléptet. Minősíti az intézmény dolgozóinak tevékenységét. A vezető – szükség esetén – él fegyelmi jogkörével (szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi eljárás).

Elbírálja a felmentési kérelmeket.

A vezető feladatai az intézmény ügyvitelével kapcsolatban:

irányítja és ellenőrzi

  1. a pedagógusok és az ügyviteli dolgozók adminisztratív munkáját,
  2. a jogszabályok nyilvántartását,
  3. 3.      a leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetését. 

1.1.5. Fenntartási feladatok

Az iskolatitkár a vezetőkkel közösen készíti el az intézmények költségvetését, figyelembe véve a közalkalmazottak szempontjait. A vezető ellenőrzi a költségvetés bevételi és kiadási tervelőirányzatainak időbeli arányos felhasználását.

Gondoskodik az intézmény épületeinek karbantartásáról, felújításáról.  

1.1.6. Egyéb feladatok

A vezető naponta elvégzi a postabontást és kijelöli az ügyintézőt. A vezető a hirdetmények és közlemények felelős szerkesztője. Jogosult a fenti feladatokat – személyes felelősség megtartása mellett – más (általa megbízott) munkatársára átruházni, azokat végrehajtani.

Postai küldemények átvételekor aláírásra jogosultak: Fazekas Istvánné, Lantos Jánosné

A felelős vezető helyettese (megbízás esetén)

1.1.7. A vezetőhelyettes feladatköre

A vezető munkájának segítése szerteágazó feladatainak ellátásaiban, a vezető távollétében annak teljes jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése.

1.1.7.1.         Irányítói feladatok

- Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében.

- Belső ellenőrzési feladatainak megfelelően a megjelölt területeken fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat tesz.

- Szakmai tanácsaival segíti az oktató- nevelő munkát.

- Ellenőrzi az adminisztrációs munkát.

- Felelős a rendezvények, ünnepélyek versenyek rendjéért, színvonaláért.

- Felelős a vizsgák zökkenőmentes lebonyolításáért.

- Felelős a helyettesítések megszervezéséért.

- Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok.

- Ellenőrzi a napközis étkeztetés rendjét.

1.1.7.2.         Személyzeti feladatok

Naprakészen vezeti az intézmény dolgozóinak személyi anyagát.

1.1.7.3.         Hivatali feladatok

Elkészíti az órarendet, a statisztikát. Gondoskodik a tanév közben távozó, illetve érkező tanulók okmányainak kezeléséről. Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését.

1.1.7.4.         Gazdálkodási feladatok

Figyelemmel kíséri az iskolai tanszer-és taneszköz ellátást. Gondoskodik a szükséges nyomtatványok beszerzéséről, ellenőrzi a vagyon kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzését / leltározás, készletnyilvántartás, selejtezés/. Intézkedik a munkavédelmi, baleset- tűzvédelmi előírások betartásáról.

1.1.7.5.         A vezetők kapcsolattartási rendje

Az intézmény vezetője és a helyettese kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, legalább hetente egyszer. 

A vezetőség a munkatervben rögzített időközönként vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézmény-vezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

A vezetőségi megbeszéléseket a intézményvezető készíti elő és vezeti, a megbeszélésekről írásos emlékeztető készülhet. 

1.2.1.6.          Az intézményvezető helyettesítése

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte az intézményvezető helyettes helyettesíti.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásban ad felhatalmazást. 

Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az intézményvezető helyettesítését iskolatitkár látja el.

1.2.1.7.          A vezető helyettes helyettesítése 

Az igazgatóhelyettest hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt az igazgató írásos felhatalmazása alapján a kiválasztott pedagógus helyettesítheti. 

Az iskolatitkárt a megfelelő képzettséggel rendelkező könyvelő beosztású helyettesíti. 

  1. A nevelőtestület

2.1.   Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti.

2.2.   Az intézmény nevelőtestületének tagjai:

a)  a pedagógusok  

b)  iskolatitkár.

2.3.   A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint:

Jelentős rendezvényeket megelőzően nevelési-oktatási problémák megoldására

Tanév eleji nyitó, félévi, tanév végi záró, osztályozó értekezletek alkalmával.

A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező.

2.4.   Nevelőtestületi határozatok

A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban.

A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri.

3.5.  A nevelőtestület döntési és véleményezési joga

A törvénymódosítás értelmében a nevelési program, pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásán kívül a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadása is a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörébe került.

a) Döntési jogkörök

  • Az intézmény hosszabb (távlati) és rövidebb (éves) pedagógiai programjainak kialakítása;
  • A PP és mellékletei közoktatási törvény szerinti elfogadása;
  • Nevelési program;
  • Házirend;
  • IMIP;
  • Bizottságok létrehozása;
  • Tanévenként 2 nevelési értekezlet témájának megállapítása;
  • A tankönyvtámogatás módjának megállapítása;
  • A PP jóváhagyásának megtagadása esetén a bírósághoz kereset benyújtása;
  • A félévenkénti értékelő értekezleteken a félévi érdemjegyektől lényegesen eltérő osztályzat módosítása;
  • A pedagógusok minőségi munkavégzéséért adható kereset-kiegészítés elveinek megállapítása, a figyelembevett tevékenységi területek körének tanévenkénti felülvizsgálata és megállapítása.

 

b) Véleménynyilvánítási jogkörök

  • Az igazgatói pályázattal kapcsolatban;
  • Az igazgatóhelyettesek kinevezésével kapcsolatban;
  • A tanulók elismerésében és büntetésében;
  • A munkaközösségek vezetőinek megbízásában;
  • A gyermekönkormányzat szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban
  • Éves tantárgyfelosztás és munkaterv

 

3.6.Munkatársi értekezletet kell tartania abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. A munkatársi értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik- a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3.7. Szakmai munkaközösségek - a munkatársak kis létszáma miatt – az intézményben nem működnek. 

3.8. Osztályfőnöki hatáskör (feladat- és jogkör)

Az Általános Iskolában az osztályfőnöki hatáskört (feladat- és jogkör) az osztályfőnökök munkaköri kötelezettsége tartalmazza.

3.9. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatásköre

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatáskörét a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri kötelezettsége tartalmazza. 

3.10.A nevelőtestület feladatainak átruházása 

Az egyes feladat- és jogkörök átadása                      

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így, bizottságokra, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra.

Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.

A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata.

A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – az alábbi bizottságot hozhatja létre tagjaiból

 

A fegyelmi bizottság feladata:

  • a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata,
  • az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala.

Tagjai:

  • az intézmény vezetője vagy helyettese
  • az érintett tanuló osztályfőnöke
  • egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus
  • egy, a tanuló által felkért pedagógus
  • a diákönkormányzat képviselője
  • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
  • az érintett tanulót tanító pedagógusok

3.11. A pedagógusok helyettesítése

Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, intézményvezető-helyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről A hiányzó pedagógus – hiányzásának kezdetekor köteles eljuttatni óravázlatait az igazgatóhelyetteshez, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén törekedni kell a szakszerű helyettesítésre. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglakozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani illetve a tanmenet szerint előrehaladni.
Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. 

IV.A működés rendje, nyitva tartás 

  1. 1.    A tanév helyi rendje

 

A tanév rendjének meghatározása 

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az emberi erőforrások minisztere évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.

A tanév rendje és annak közzététele

A munkatervben rögzítjük az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

  • a nevelőtestületi értekezletek időpontjait
  • az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját
  • a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját
  • a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti, és helyi) rendjét
  • a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül
  • a bemutató órák és foglalkozások rendjét
  • a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét 

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmények rendszabályait (Házirend), és a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök és csoportvezetők az első tanítási napon ismertetik a gyermekekkel, tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 

  1. 2.    Az intézmény munkarendje

Általános iskola:

06.30 óra

18.00 óra 

Az általános iskola reggel 07.30 – 08.00 óráig pedagógus által vezetett felügyeletet tart a tanulók részére. A tanulók 8.00-ra kötelesek megjelenni az iskolában; a nevelők a tanítási óráik vagy foglalkozásaik előtt 15 perccel kötelesek megjelenni az iskolában.

Az iskolában a tanítás délelőtti műszakban történik.  Az iskolai tanulók részére az étkeztetést 11.30 óra és 14.00 óra között kell lebonyolítani. A tanítási idő kezdete 08.15 óra. A tanítási órák rendjét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza.

A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. Ebben az időszakban kell szervezni a különbözeti és javító vizsgákat.

II.  A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti.

A törvény szerint a nevelési- oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a pedagógus szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező óra keretében kell megtartani a tanulókkal való közvetlen foglalkozást, a tanítási órákat.

A heti teljes munkaidő 40 óra (40 x 60 perc).

A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el.

A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításának figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait – a tanórákra elkészített tanórarend függvényében.

A pedagógus köteles, ha ügyeletes 30 perccel, ha nem 15 perccel a munka megkezdése előtt a munkahelyén megjelenni; tanítás nélküli munkanapon a program megkezdése előtt 15 perccel.

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről gondoskodni lehessen.

Egyéb esetben a pedagógus a vezetőtől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő – oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy a kijelölést az intézményvezető adja a helyettes javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: rátermettség, a szaktudás, a kollégák terhelhetősége.

Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken kötelező a pedagógusok és a tanulók jelenléte alkalomhoz illő öltözékben.

Pedagógus magántanítványként nem taníthat olyan tanulót, akinek az illető pedagógus szaktanára, osztálytanítója, tanítója. 

4. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendje

Intézményünkben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő – oktató munkát 

-       1 fő iskolatitkár

-       1 fő könyvtáros (ÁMK alkalmazott)

-       1 fő takarító

-       1 fő fűtő, karbantartó 

A nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény-vezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

A napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, a szabadságok kiadására a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők pl. élelmezésvezető – tesznek javaslatot.

Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak az intézményvezető által elkészített munkaköri leírásban meghatározottak alapján – beosztásának megfelelően – felelősséggel köteles végezni munkáját.

5. A tanulók munkarendje

A tanulók munkarendjét az intézményi házirend tartalmazza.

A Házirend szabályait a vezető terjeszti elő. A nevelőtestület fogadja el, egyetértési joga van a diákönkormányzatnak és a szülői szervezetnek.

A Házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 

7. Hivatalos ügyek intézése           

Ügyintézés az intézményben:

  • Tanítási, nyitvatartási időben a tanulói, gyermekekkel kapcsolatos hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában történik.
  • Étkezési térítési díj befizetése az előre megadott időpontban az élelmezésvezetői irodában történik.
  • A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva.
  • A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a hirdetőtáblán elhelyezett írásos tájékoztatón keresztül szerezhetnek tudomást.
  • A tanulók, gyermekek tanulmányi munkájával, magatartásával kapcsolatos ügyintézése fogadóórán, szülői értekezleten és előre egyeztetett időpontban történik.
  • Az ifjúságvédelmi felelős meghatározott időpontokban tartja fogadóóráit. 

8. Tanítási időkeret – szabályozása

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.