Ped. program

 

A Mártélyi Általános Iskola

Pedagógiai Programja 2013

Küldetésnyilatkozat

A Mártélyi Általános Iskolában esztétikus, barátságos körülmények között működő általános iskolai szolgáltatással várja 6 éves kortól a település és vonzáskörzete lakóit.

Szakmailag jól felkészült szakembergárda gyermekközpontú szemlélettel, a családokkal való tartalmas együttműködéssel neveli a kor követelményeinek és a helyi igényeknek megfelelően a jövő nemzedékét.

Az intézmény munkatársai nevelő-oktatató tevékenységük során arra törekednek, hogy a partnerek jogos igényeinek és elvárásainak a lehető legjobb minőségben megfeleljenek. 

I. A Mártélyi Általános Iskola nevelési programja

Mottó

                               „Az iskola dolga,

                        hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

                        hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

                        hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

                        és az alkotás izgalmára,

                        hogy megtanítson szeretni, amit készítünk

                        és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

 

                                                                                / Szent-Györgyi Albert ./

1.    A Mártélyi Általános Iskola adatai

 

1.1.               Az iskola jogállása (Hatályos: 2011. 08. 31. napjától)

 

Intézmény neve:                  Mártélyi Általános Iskola

Székhelye: Mártély,             Fő u. 47.

Létrehozásának éve:                        2012. 08. 31.

Alapító szerve:                     Mártély Község Képviselő-testülete

Jogállása:                             Szakmailag önálló, jogi személyiségű intézmény

Évfolyamok száma:             8 évfolyam, 6 osztály

 

1.2.  Helyzetelemzés

 

1.2.1.      Az iskola bemutatása

 

A jelenleg 1300 lakosú Mártélyon nagyon régóta folyt tanítás.

Az első állandó jelleggel működő iskolát 1897-ben nyitották meg, a későbbi malom épületében.

1907-ben épült fel az első egy-tantermes, nevelői lakással ellátott iskola, az úgynevezett Csordás iskola.

Az úgynevezett Papp iskola 20 évvel később létesült.

A falu életének szervezésében nagy szerepük volt a tanítóknak, hisz az oktató-nevelő munkán kívül számos más feladatot is végeztek.

1949-ben épült fel az új, nevelői szobával ellátott iskola, majd a politechnika műhely.

Így jöhetett létre az a sajátos helyzet, hogy a tanulócsoportokat több épületben tudjuk elhelyezni, van olyan évfolyamunk, akiket szükségtanteremnek tekinthető helyiségekben vagyunk kénytelenek elhelyezni. Az oktatás-nevelés tárgyi feltételei az utóbbi években jelentősen javultak. Pályázatok révén felépült a tornaszoba öltözőkkel, megújult az iskola vizesblokkja és a tetőtérben elkészült a természettudományos szaktanterem szertárral. Szemléltető eszköz állományunk sokat fejlődött, de az eszközjegyzékben foglaltaknak így sem tudtunk megfelelni.

Tanulólétszámunk évek óta 100-130 fő körül mozog.

Az iskola arculatát napjainkban a hagyományok megőrzése mellett a helyi adottságok széles körű kihasználására való törekvés határozza meg.

 

Hagyományőrző tevékenységek:

 

A tantestület kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kis osztálylétszámok adta lehetőségeket úgy a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén kihasználja. Keressük a lehetőségét az eltérő nevelési igényű tanulóink megfelelő színvonalú integrált neveléséhez.

Fontos szerepet kap a nevelőmunkában a környezeti, környezetvédelmi nevelés, melynek színterei a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások és tanulmányi kirándulások.

 

Kiemelt figyelmet fordít tantestületünk a technikai dolgozókkal és a tanulókkal összefogva környezetünk ápolására. Az udvar, a zöldövezet tisztán tartása, gondozása közös ügyünk és igényünk kell, legyen. Ezt a szemléletet szeretnénk tanulóink számára is közvetíteni, s igyekszünk a munkákba a szülőket is bevonni.

 

Testvériskolai kapcsolatokat ápolunk az erdélyi Nyárádremete és a németországi Altenahr oktatási intézményeivel. Legdinamikusabban a német diákcsere fejlődik. Több mint egy évtizede utazhatnak nyaranta a mártélyi iskolások Németországba; hét éve látjuk vendégül a német fiatalokat Mártélyon. A diákcsere elsődleges célja a nyelvgyakorlási lehetőség biztosítása mellett a két ország kultúrájának, hagyományainak, szokásainak megismerése.

 

1.2.2.           Személyi és tárgyi feltételeink

 

Céljaink eléréséhez személyi feltételeink adottak. 17 fős tantestületünk valamennyi tagja rendelkezik a munkakörének betöltéséhez szükséges végzettséggel, napjaink kihívásainak megfelelő szakmai elhivatottsággal.

Tárgyi feltételeink az utóbbi években – tornaszoba és öltözők építésével, természettudományos szaktanterem kialakításával, szemléltetőeszközök és tantermi bútorzat beszerzésével – jelentősen javultak. Ezeket a fejlesztéseket pályázati források igénybevételével, jelentős szülői és fenntartói támogatással tudtuk végrehajtani.

 

2.    Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások

 

A mártélyi általános iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.

 

Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat.

 

Ennek érdekében:

 

A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk.

A gyerekeket bevonjuk iskolai életünk megszervezésébe.

Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit az oktatás során.

Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket; így tudhatják, mit várunk el tőlük.

Minden gyermek számíthat a pedagógus jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

Tanuló és tanuló

Tanuló és nevelő

Szülő és nevelő

Nevelő és nevelő között.

 

Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat.

 

Ennek érdekében:

 

A nevelő-oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

Az iskola olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálását; eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

Fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszerét.

Elérendő cél, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete.

Törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.

Segíteni kell a diákoknak észre venni s értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat.

Törekedni kell az emberek közötti érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.

Kívánatos a tanulókat megismertetni a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel – hazaszeretet.

Az iskola oktatási tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése.

 

Az iskola folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében.

 

Ennek érdekében:

Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal.

Igyekszik az iskola életéből minél többet megismertetni a szülőkkel.

Ápolja kapcsolatait helyi intézményekkel, civil szervezetekkel.

Fontos feladat, hogy az iskola – eddigi hagyományaihoz híven – képviseltesse magát a falusi rendezvényeken

 

A kialakult "új típusú társadalomnak" új típusú emberekre van szüksége. Célunk a mai korunknak megfelelő, az új iránt fogékony, gyorsan alkalmazkodó, az IKT felhasználására képes, minél magasabb műveltségű, gyakorlatias embertípus kialakítása.

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka céljait tehát az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre, aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket sajátítsák el a tanulók, ezek határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat.

Tantestületünk a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait az alábbi áttekintő táblázat szerint fogalmazta meg:

 

 

alapelv

cél

feladat

eszköz

Eljárás

1. Optimális értelmi fej-lesztés

Megfelelő szintű alapműveltség alap-készségek és modernizációs műveltség kialakítása.

Mindennapi oktatási feladataink. Sikeres beiskolázás. Tehetséggondozás és felzárkóztatás.

Szakos tanárok, tanítók, fejlesztő pedagógus, egyéni fejlesztési terv

Tanórai munka, szak-kör, korrepetálás, fel-zárkóztató

2. Tanuljanak, tudjanak tanulni a mártélyi diákok

Önálló tanulás képességének elsajá-títása és motiváció az önálló tanu-lásra.

Rendszeres gyakorlás kutatómunka.

Az értő olvasás el-sajátítása, fejlesz-tése.

Könyvtári önálló mun-ka. Differenciálás a tanórán. Kooperatív ta-nulás.

3. Környezettudatos szemlélet és az azt elő-segítő szokások és tuda-tosság kialakítása

Megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.

A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása.

A létminőséghez tartozó viselke-désformák és –normák kialakítása.

A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése.

Az organikus kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben.

A gyakorlókert gondozása. Környezetvédelmi jeles napokról megemlékezés.

Projektnap szervezése.

Gyakorlókert, is-kola környezete, természeti adottsá-gok.

Hulladékgyűjtés, elem-gyűjtés, előadás és projektoktatás.

4. Társas kapcsolatok a személyiségfejlesztés kö-zéppontjában – segítő életmódra nevelés

Reális önkép, empátiás készség ki-alakítása, a másság elfogadása, „helyem a közösségben” és toleráns társas kapcsolatok.

Szabadidős tevékenységek szervezése.

Drámajáték, szituációs játékok.

Tanórák nevelési lehe-tőségeinek kihaszná-lása, szakköri munka, napközis munka, diák-önkormányzati munka, egészséges élet óra.

Kooperatív tanulás.

5. Egészséges életmód, „egészséges élet”, egészségfejlesztési stratégia

A helyes és egészséges életmód, élet-vitel: táplálkozás, mozgás, személyi higiéné, alapvető ismérveinek közvetítése, a káros szenvedélyek nélküli élet értékének megismertetése. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek elsajátíttatása.

Mindennapos testedzés.

Bionövények termesztése. Bűnmegelőzési akciónap szervezése.

Az egészséges élet tananyag feldolgozása.

Természeti adottságok, tornaszoba, sportpálya, gyakorlókert, étrend.

Egészségtan modul, sportkör,

napközi és előadás szervezés.

6. Helyesen értelmezett identitástudat

A közvetlen környezet értékeinek meg-ismerése. A helyi hagyományok tisztelete, ápolása.

Magyarságtudatunk megőrzése, he-lyünk Európában.

Tanulmányi kirándulások szervezése. Testvérkapcsolat ápolása Nyárádremetével és Altenahrral. Honismeret és helytörténet modul. Tanórai oktatás.

Nyelvtudás: anyanyelv, idegen nyelv, diákcsere, alapítványi finan-szírozás és helyi szakemberek.

Tanórai munka, pro-jektmunka, kihelyezett tanóra és könyvtári munka.


2.1              Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

 

-       gyermekközpontúság

-       gyakorlatközpontúság

-       tevékenység-centrikusság

-       módszertani felkészültség

-       támogató, innovatív tanári attitűd

-       differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

-       a tanulói személyiség fejlesztése 

-       ismeretbe ágyazott képességfejlesztés

-       motiváló tanulási környezet

-       fokozatosság és folyamatosság

 

Gyermekközpontúság

A gyermekközpontúság azt jelenti, hogy iskolánkban olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol tanulóink jól érzik magukat, és ahol képességeik kibontakoztatásának optimális feltételei megvannak. Mindennapi munkánknak elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét kell szolgálnia, így minden tevékenységet annak rendelünk alá.

 

Gyakorlatközpontúság

Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia és megszereztetnie.

 

Tevékenység-centrikusság

A tanítási tanulási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – mely által a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják. Biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket és azokat meg tudják vitatni, védeni. Ezáltal fejlődik a kommunikációs készségük, gyakorlatot szereznek a véleménynyilvánításban, és javul a társakkal való együttműködésük is.

 

Módszertani felkészültség

Iskolánkban kiemelten kezeljük a pedagógiai módszertani kultúránk megújítását, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelést, a felfedeztető tanítás-tanulást, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg (melynek eszköze lehet a problémaközpontú tanítás, a projekt módszer). Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését mentori tevékenységek, módszertani továbbképzések segítik.

 

A tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív tanári attitűd

Iskolánk nyitott, befogadó az új elképzelésekre, módszertani eljárásokra, az innovációra. Felkészültek vagyunk az innovációval járó szerepváltásra, szemléletváltásra, szakmailag együttműködünk a jó gyakorlat jegyében. Érzékenyen reagálunk a társadalmi-gazdasági kontextus igényeire. A szülőkkel való kapcsolattartásunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra.

 

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. A teljes integrációban a sérült gyermekek a befogadó osztály állandó tagjai, minden foglalkozáson, tanórán – képességeiknek megfelelő mértékben – társaikkal együtt részt vesznek. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttneveléséhez gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust biztosítunk.

 

A tanulói személyiség fejlesztése

Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

 

Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés

A képességeket ismeretek nélkül nem lehet fejleszteni, ezért az oktatás során mindkettőnek megfelelő teret biztosítunk. Az adaptálási folyamat során arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk.

 

Motiváló tanulási környezet

Hozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket pozitív megtapasztalások kísérjék. Ideálisan alakuljon a tanulók tantárgyakhoz, tanuláshoz, iskolához való viszonya.

 

Fokozatosság és folyamatosság

Számolunk a tanulók különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

 

2.2              A pedagógus feladatai

 

A nevelőtestület minden tagjának feladata legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, az iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.

Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.

Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.

 

 

Az intézményünkben határozott idejű, illetve határozatlan idejű kinevezéssel alkalmazott pedagógusokra vonatkoznak az alábbi szabályok.

 

2.1.1. Munkaidő

 

  • A főfoglalkozású pedagógusok munkaideje heti 40 óra, mely a rá megállapított kötelező óraszánból és az azon felüli feladatellátással töltött időből tevődik össze. Minden részmunkaidőben alkalmazott pedagógusra a saját kötelező óraszámának arányában vonatkoznak a megfogalmazott elvárások és juttatások.
  • Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ballagás, kirándulás, rendezvények, versenyek, pótvizsgáztatás) a pedagógus pihenőnapon és szabadnapon is berendelhető.
  • A tanévben a tanulókat megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet időtartamára - mely szünetek munkanapjai a pedagógus számára tanítás nélküli munkanapok - a pedagógus beosztását és feladatait az éves munkatervek tartalmazzák.
  • Az első tanítási nap előtt, illetve az utolsó tanítási nap után a pedagógus munkaideje kötetlen, de 8h-16h-ig oktatással kapcsolatos munkákra beosztható (pl. értekezletek, összeolvasás, szertárrendezés, tanterem-előkészítés, beíratás, javítóvizsgák, stb.).
  • A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges időtartamig köteles az intézményben tartózkodni.
  • Tanítási óráit, ügyeletet az iskola igazgatójának előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el.

 

2.1.2.II. A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai

(A pedagógus munkaköri kötelességei)

 

a, A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan:

Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. A Mártélyi Általános Iskola érvényes pedagógiai programjának, a helyi tantervnek megfelelően, felelőséggel és önállóan, saját módszerei az intézményvezető által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenet szerint tanít.

Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket.

Az értékeléssel kapcsolatos feladatok

  • Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 5 tizeddel) eltér, az év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a nevelőtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztathatja.
  • Félévenként legalább 3 érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához azzal a megszorítással, hogy a félévi, illetve az év végi zárás előtt 1 hónappal legalább két érdemjegynek lennie kell abban a félévben. E szabályozás tekintetében kivételt képeznek a heti 1 órában tanított tantárgyak. E tantárgyak esetén az érdemjegyek száma félévenként legalább 2.
  • Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni.
  • A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be kell jelenteni és legkésőbb 15 napon belül kijavítva és értékelve vissza kell adni.
    • Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak.
    • Menedzseli a tehetséges tanulókat.
    • Részt vesz a 1. 4. 6. 8. évfolyam osztályainak az éves munkatervekben rögzített időszakban és módon lebonyolított mérésében. Ehhez kapcsolódóan közreműködik munkájának azok értékelésében.

 

 

b, Kötelező foglalkozásokon kívüli feladatok:

  • a kötelező órákon felüli feladatok vállalása az érintett pedagógus és az iskola vezetés közös megállapodása alapján történik
  • rendkívüli esetben az iskolavezetés túlórák, helyettesítések ellátását év közben is elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.)
  • a kötelező óraszámon felül a pedagógus beosztható ügyeletre, helyettesítésre, tanulmányi versenyekkel kapcsolatos feladatokra, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, és egyéb feladatokra
  • Igény és pénzügyi lehetőség szerint korrepetálások, szakkörök, előkészítők vállalása (a túlórák vállalására vonatkozó rendelkezések szerint). Ezek beindítását a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, az iskolavezetés, a diákönkormányzat, a szülők egyaránt kezdeményezhetik.
  •  Adminisztratív teendők ellátása (minden foglalkozásról napló vezetése, osztályozás,  összeolvasás, szociometriai, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése, statisztikák készítése).
  • A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvények és ünnepségek szervezése, illetve az azokon való részvétel.
  • Részvétel az éves munkatervben rögzített továbbképzéseken.
  • Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása.
  • Nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel.
  • A diákönkormányzat támogatása.
  • Gyermek- és ifjúságvédelem.
  • Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel.
  • A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése.
  • Az intézmény igazgatója által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással- neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.

 

2.3              Az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki.

Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi.

Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.

  • Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.
  • Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.
  • Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.
  • Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.
  • Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.
  • Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.
  • A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.
  • A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.
  • Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni.
  • Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.
  • Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.
  • Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.
  • Az osztályozó értekezleteket megelőző 14 nappal felhívja a szülők figyelmét az esetleges elégtelen osztályzatokra.
  • Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.
  • A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.
  • A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.
  • Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.
  • Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja.
  • A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.
  • Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

 

2.4              Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai

 

Célunk a személyiség fejlődésének messzemenő figyelembevétele

A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink:

-       Gyermekközpontú pedagógiai szemlélet megvalósítása.

-       A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése.

-       A fejlődéshez szükséges idő biztosítása. A tanultak alkalmazása.

-       A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését.

-       A kreativitás fejlesztése a játék, a művészetek és az önkifejezés eszközeinek széleskörű alkalmazásával.

-       A mozgásnak, az ének-zenei, a vizuális tevékenységeknek, a drámajátéknak (a személyiségfejlődés egészére ható) szerepüknek megfelelő idő és tér biztosítása az iskolai tevékenységek összességében.

-       Környezetérzékeny szemlélet, környezettudatos magatartás kialakítása.

-       A szociális készségek gyakorlására hangsúlyt helyező pedagógiai módszerek alkalmazása.

-       A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása.

-       A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása.

 

Célunk az inklúzió biztosítása, a szegregáció csökkentése

 

A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink:

-       A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges egyénenként különböző hosszúságú fejlesztő időszak biztosítása.

-       A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása.

-       A kiemelkedő képességű és/vagy tehetséges gyerekek közösségben (osztályban, iskolában) tartásának elősegítése.

-       A kooperatív tanulási technikák és a dráma segítségével a gyerekek közötti információcsere elősegítése.

-       Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése.

 

 Célunk az olvasás, a szövegértés és a szövegalkotás szintjének emelése

A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink:

-       Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása.

-       Az írástanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével.

-       Az első osztályosok hallásának fejlesztése.

-       Integrált magyartanítás keretében a szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, fejlesztésének előtérbe helyezése a testnevelés és a matematika órán. Matematikaórán például a vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, a szöveges feladatok értelmezésének segítése. Testnevelés órán a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés, és-alkalmazás területein.

-       A beszédhanghallás zavaraiból, a szó nyelvi egységként való felismerésének fejletlenségéből fakadó problémák csökkentése, illetve megfelelő kezelése.

-       Az információgyűjtést, az információ-feldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) segítő stratégiák alkalmazása, megvalósító kognitív, szociális és egyéni képességek fejlesztése.

-       A háttérközlemények felfedezésének és értelmezésének segítése.

-       A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulók ösztönzése arra, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak.

-       Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás.

-       Az értelmező olvasás fejlesztése.

-       A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

-       A szókincs fejlesztése, a beszélgetőkör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása”.

-       A vizuális tömegkultúra példatárként és hivatkozási mezőként való felhasználásának segítése.

-       Az iskolán kívül szerzett, óriási, strukturálatlan ismerethalmaz elemeinek nevelési célú felhasználása a tanítási dráma segítségével.

-       Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása.

 

Célunk, matematikatanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése

A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink:

-       A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése.

-       A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk.

-       A matematika iránti érdeklődés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása.

-       A matematikai értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik.

-       Olyan autentikus, életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket.

-       A tanulók előzetes tudásának felhasználása.

-       A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése, azáltal, hogy kis csoportokban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá.

-       A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskoláskorban a legintenzívebb. Felsőbb évfolyamokon az absztraháció szintje is emelendő. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése.

-       A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát.

-       Matematikatörténeti érdekességek megismertetése önálló vagy csoportos kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával.

-       A matematikai készségek - számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenységek végzése során.

-       A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. A valószínűségi következtetés fejlesztése és értékelése végigköveti az iskoláztatás egyes szakaszait.

-       A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése.

 

Célunk a környezet-érzékeny gondolkodás fejlesztése

A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink:

A környezeti nevelés tartalma